VitalTippek

A járványos fültőmirigy-gyulladás (mumpsz) fertőző, a nyálmirigyek fájdalmas megnagyobbodását okozó vírusos betegség. A fertőzés - különösen felnőttekben - más szerveket is érinthet, ezért nagyon komolyan kell venni.

A betegséget a kanyaróvírussal rokon paramixovírus okozza. A betegség levegőbe tüsszentett vagy köhögött vírust tartalmazó nedvességcseppek belélegzésével vagy fertőzött nyállal szennyezett tárggyal történő közvetlen érintkezés útján terjed.

A mumpsz kevésbé fertőző, mint a kanyaró vagy a bárányhimlő. Sűrűn lakott területeken az egész év során előfordul, de késő télen és kora tavasszal a leggyakoribb. Fertőzésre hajlamos személyek összezsúfolódásakor járványok fordulhatnak elő. A betegség bármilyen életkorban felléphet, a legtöbb eset azonban 5-15 éves kor közötti gyermekeknél jelentkezik. 2 év alatti gyermekek betegsége ritka. A mumpsz vírusával történt egyszeri fertőzés egész életre szóló védettséget jelent.

A vírus a nyálmirigyeket fertőzi meg. A tünetek 14-21 nappal a fertőzés után kezdődnek. 12-24 órával egy vagy több nyálmirigy megduzzadása előtt hidegrázás, fejfájás, rossz étvágy, rossz közérzet és mérsékelt láz jelentkezhet; a betegek 25-30%-nál azonban ezek a tünetek hiányoznak. A nyálmirigy fertőzésének első tünete a fájdalom rágás vagy nyelés közben, különösen savas folyadék, így például citromlé nyelésekor. A mirigyek tapintásra érzékenyek. Ebben a fázisban a testhőmérséklet általában 39,5-40 °C fokra emelkedik. A nyálmirigyek a második nap körül a legduzzadtabbak.

Duzzadt nyálmirigyek esetén az orvos mumpsz irányában vizsgálja a beteget. A diagnózis különösen valószínű, ha a beteg nyálmirigyei mumpsz járvány idején nagyobbodnak meg. Más esetben laboratóriumi vizsgálatok lehetnek szükségesek egyéb lehetséges okok kizárására. Mikrobiológiai vizsgálatokkal azonosítható a vírus és a termelődő antitestek, ezeket a vizsgálatokat azonban a diagnózis felállításához ritkán használják.

Majdnem minden mumpszos gyermek szövődmények nélkül, teljesen felépül, ritka esetekben azonban a tünetek kb. 2 hét múlva ismét romolhatnak. A szövődmények a nyálmirigyeken kívül más szerveket is érinthetnek, különösen serdülőkor után fertőződött betegeknél. A szövődmények jelentkezhetnek a nyálmirigyek duzzanata előtt, alatt és után, vagy előfordulhatnak a nyálmirigyek érintettsége nélkül is.

A serdülőkor után fertőződött férfiak kb. 20 százalékánál az egyik vagy mindkét oldali here fájdalmas gyulladása alakul ki (ezt orchitisnek hívják). Gyógyulás során az érintett here zsugorodhat. Ritkán a herék tartósan károsodnak, mindkét here károsodásakor meddőség alakulhat ki. Nőkben egyik vagy mindkét petefészek gyulladása szintén ritka szövődmény, mely enyhe hasi fájdalmat és ritkán meddőséget okoz.

A mumpsz az agy vagy az agyat körülvevő hártyák vírusos gyulladásához (enkefalitisz vagy meningitisz) vezethet és ilyenkor fejfájást, tarkómerevséget, aluszékonyságot, kómát és görcsöket okoz. A mumpszos betegek kb. 5-10%-ánál alakul ki agyhártyagyulladás, ezeknek a betegeknek nagy része teljesen meggyógyul. Kb. minden 400-6000 mumpszos beteg közül egynek lesz agyvelőgyulladása; akinél ez a szövődmény fellép, azt a későbbiekben nagy valószínűséggel ideg- vagy agykárosodás, így például idegeredetű süketség vagy arcizombénulás fenyegeti. Ezek a károsodások általában csak a test egyik oldalát érintik.

Hasnyálmirigy-gyulladás az első hét vége felé fordulhat elő. Ez a betegség enyhe vagy súlyos hányingert és hányást okoz, hasi fájdalommal. A tünetek kb. egy hét alatt eltűnnek és a beteg meggyógyul. Gyulladás érinthet számos más szervet is. Ha például a gyulladás a veséket érinti, a beteg nagy mennyiségű híg vizeletet ürít; egy vagy több ízület gyulladása fájdalommal jár.

A mumpsz elleni védőoltást rutinszerűen végzik, gyermekkorban. A mumpsz oltást általában kanyaró és rubeola elleni oltóanyaggal együtt adják, izomba. Ha egyszer a fertőzés elindult, akkor szokásos lefolyás szerint zajlik tovább. A rágás fájdalmas lehet, ezért pépes ételeket kell fogyasztani. Savas ételek és italok, így citromlé a nyálmirigyek nyáltermelését serkenti, ami további fájdalmakat okoz. Fájdalomcsillapítók, pl. paracetamol vagy ibuprofen szedhető a fejfájás és kényelmetlenség enyhítésére. Aszpirint gyermekeknek és tizenéveseknek nem adnak, mert növelheti Reye-szindróman kialakulásának a veszélyét.

A fiúk és férfiak hereduzzadása ágynyugalmat kíván. A herezacskót a combok közé illesztett ragasztószalaghoz rögzített vatta alkalmazásával alá lehet támasztani. Jegeléssel a fájdalom enyhíthető.