Jobb-e a szex körülmetélve?
Nem olyan, mint előtte
A körülmetélés (circumcisio) a fityma, vagyis a hímvessző végét borító laza bőr gallér eltávolítását jelenti annak érdekében, hogy a makk állandóan szabadon legyen. A világ egyes tájain, így a Közel-Keleten vagy az Egyesült Államokban teljesen általános beavatkozásnak számít, mifelénk ritka és titokzatos, keveset tudunk róla. Vajon van értelme? És milyen utána a szex?
A körülmetélés elsődleges előnye, hogy a beavatkozást követően a hímvessző szárának bőre nem gyűrődik össze az árokban, így nem gyűlik ott össze a szmegma nem, az a kellemetlen szagú, sárgásfehér anyag, ami az emberi test nedves hajlataiban termelődik. A szmegma akkor halmozódik fel a szóban forgó helyen, ha azt a rendes tisztálkodás során nem mossák meg. Egyes vizsgálatok szerint e váladék szerepet játszik a pénisz- és méhnyakrák kialakulásában, de a fityma eltávolítása csak emiatt nem szükséges, hiszen elegendő, ha alaposan mosakszunk, mivel a szmegma kialakulása elsősorban higiénés hiányosságokból fakad, és amennyiben valaki megfelelő alapossággal tisztálkodik, egyáltalán nem kell tartania a vele esetlegesen együtt járó kockázatok kialakulásától. Ugyanígy a kisbabák fitymáján tapasztalható rendellenességektől sem kell félni, hiszen ilyenkor a fitymabőr gyakran összenő a makkal: ez általában a gyermek harmadik életévéig megszűnik, mivel a bőrrétegek maguktól leválnak a makkról. Ha mégsem múlik el magától a jelenség, orvosi beavatkozás szükséges, ha pedig felnőtt férfiaknál tapasztalható ugyanez, elkerülhetetlenné válik a sebészeti műtét.
Az Egyesült Államokkal ellentétben Európában igen ritka a körülmetélés. A kérdés persze adja magát: vajon milyen így a szex? Nos, azok, akiket nem gyermekkorban metéltek körül, vagyis rendelkeznek némi összehasonlítási alappal, általában izgatóbbnak találják így az együttléteket, bár néhányuknál az új állapotban kicsit tovább tart, amíg elérik az orgazmust, mert a makk érzéketlenebbé vált az ingerekkel szemben – ennek viszont az ellenkezője szokott gondokat okozni. Másoknál ugyanakkor éppen fordított a helyzet: a makk sokkal nagyobb felületen veszi fel az ingereket.
A műtét rutinszerű, a legnagyobb gondot többnyire a makk akár két hónapig is tartó túlérzékenysége jelenti, amihez az esetek mintegy 5 százalékában utólagos bevérzés is társulhat. Ilyenkor új varrásra van szükség.