VitalTippek

Nincs olyan teszt a világon, amely egyértelműen kimutatná, hogy egy gyerek hiperaktív vagy sem. A diagnózis felállítását elsősorban az segíti, ha a szakember sokat beszélget a szülőkkel, kérdőíveket töltet ki a gyerekkel, és az iskolában vagy az óvodában tudakozódik a szokásai felől. Szükség van neurológiai vizsgálatra is, miként hallás- és látástesztre, esetleg EEG-re és EKG-ra is.

A hiperaktív viselkedést az alábbiak szerint szokták meghatározni:

- a gyereknek nehezére esik koncentrálni, figyelme elkalandozik, feledékeny
- a hiperaktivitás van előtérben
- összpontosítási nehézség és hiperaktivitás egyszerre van jelen.

A hiperaktivitás jelei:

Túlzott cselekvési kényszer
A hiperaktív gyerekek sokat hadonásznak a kezükkel, lóbálják a lábukat vagy csúszkálnak a széken. A tanteremben felállnak a helyükről, nem bírnak ülve maradni. Ösztöneiket követve komiszkodnak, másznak fel bútorokra, falra stb. Mozgásuk még öszszehangolatlan, ezért gyakran megsérülnek. Hangosan játszanak, szükségük van arra, hogy mindenki rájuk figyeljen, és nehezen tudnak csatlakozni egy közösséghez.

Figyelmetlenség
A túlzott aktivitású gyerekek elhanyagolják a részleteket, hiányzik belőlük a pontosságra törekvés, főként az iskolai feladatoknál. Egyik feladatról hamar áttérnek a másikra anélkül, hogy az előzőt befejezték volna. Huzamosabb ideig képtelenek összpontosítani, és könnyen elterelődik a figyelmük. Ha valaki magyaráz nekik, nem figyelnek. Felületesen végzik a tennivalóikat, nincs kitartásuk. Folyton elveszítik a ceruzáikat, a könyveiket, a játékaikat, és gyakran rendkívül feledékenyek.

Indulatosság
Gondolkodás nélkül, összevissza fecsegnek. Gyakran már a kérdésük kimondása előtt előrukkolnak a válasszal. Szívesen beszélgetnek önmagukkal is. Pillanatnyi hangulataik befolyásolják őket, érzéseiket képtelenek kordában tartani. A legkisebb frusztrációra is indulatosan reagálnak. Főleg az idősebb gyerekek nem tudják palástolni az érzelmeiket és megzabolázni viselkedésüket.

Hogyan segíthetünk?

Pszichoterápia
Az orvosok véleménye szerint enyhe hiperaktivitás esetén a pszichoterápia javulást hoz. A szülő-gyermek kapcsolat alapos vizsgálata és elemzése segít az esetleges zavarok megértésében és feldolgozásában.

Viselkedésterápia
A pszichoterápiának ez a formája növeli a gyerek önbizalmát, segít úrrá lennie a mindennapi helyzeteken, és a szülőben csökkenti a kudarc érzését.

Tréning szülőknek
A speciális foglalkozásokon a szülők megtanulják, hogyan bánjanak a hiperaktív gyerekkel. Elsajátítják, miként segíthetnek gyermeküknek a feladatok megoldásában és abban, hogy pozitívan értékeljék önmagukat.

Kineziológia
Az agresszió, figyelemzavar, szorongás és a koncenrációs zavarok rendezésében a kineziológia segíthet.

Mozgásterápia
Mivel sok hiperaktív gyereknek nehezére esik, hogy mozgását koordinálja, az iskolai időszakot megelőző mozgásterápia előnyére válhat. Az óvodáskorú gyerek finommotoros mozgása javítható úgy is, ha a gyerek rajzol, és papírból képeket vagdos ki. A célzatos mozgás és a sport segít a mozgáskényszer levezetésében, az agresszió oldásában, és hatására a csoporthoz való viszonyulás is javul.

Legyünk következetesek!

A családban dívó szabályokat fogalmazzuk meg pontosan, adjunk egyértelmű jelzéseket!
FONTOS TUDNI! A gyerek összezavarodik, ha nevelője hasonló helyzetekben egyszer engedékeny, máskor pedig szigorú. A napi- és a hetirend támpontot ad a gyereknek, így kialakulhat biztonságérzete. Az étkezés, a házi feladat írása, az asztal megterítése stb. lehetőleg történjen mindig azonos időben és hasonlóképpen! Legyen kevés, de egyszerű, könnyen betartható szabály! A tervek megvalósítását ajánlatos pontozni, és összeszámolásuk után jutalmazni.

Csak óvatosan!

A hiperaktív gyerekek szociálisan igen érzékenyek, fejlett igazságérzetük van és elképesztő az alkotókészségük. Emiatt mindenképpen elismerést érdemelnek, ám óvatosan kell bánni velük!

Dicsérjünk és jutalmazzunk!

Dicsérjük gyermekünket lehetőleg minél többször, és kérjük ki a véleményét a sikeres viselkedésért járó jutalmat illetően! A kisebbek számára jutalom lehet például már az is, ha a szülő felolvas neki egy mesét, vagy ha együtt játszhatnak.