Baktérium okozza a kellemetlen légúti fertőzést
Szamárköhögés
A szamárköhögés igen erős köhögéssel járó heveny légúti fertőzés, melyet baktérium okoz. Cseppfertőzéssel terjed, a köhögés során a baktériumokkal zsúfolt nyákcseppek a levegőbe jutnak, majd o¬nnan belégzés útján jutnak a szervezetbe.
A 6-20 napig terjedő lappangási idő után görcsös, szaggatott köhögési rohamok jelentkeznek, amelyek között a húzó jellegű, hangos belégzések a szamarak bőgésére emlékeztetnek. A köhögési rohamok gyakran a hajnali-reggeli órákban lépnek fel. A köhögés során -a rohamok súlyosságához viszonyítva- viszonylag kevés nyák ürül, a köhögés erőlködéssel jár, a beteg kötőhártyáján apró bevérzések alakulhatnak ki. A betegség hosszú lefolyása alatt (6-8 hét) lehet láz, hányinger, hányás, orrfolyás és kötőhártyagyulladás is.
A fejlett országokban a diftéria-pertusszisz-tetanusz (Di-Per-Te) védőoltás elterjedésével a betegség előfordulása lényegesen csökkent. A világ fejlődő országaiban azonban azonban a betegség gyakori, nemritkán halálhoz vezet.
A leggyakoribb szövődmény a tüdőgyulladás, melyet leggyakrabban másodlagos bakteriális felülfertőzés okoz. Az erőltetett köhögés ritkán a tüdőállomány szakadásához, légmell kialakulásához vezet. Az erőlködés olyan mértékű lehet, hogy az a rekeszizom szakadásához, köldök- vagy lágyéksérv kialakulásához, belső vérzésekhez vezethet. Szintén gyakran fordul elő középfülgyulladás, a magas láz miatt kiszáradás, tudatzavar (legsúlyosabb esetben kóma), ezenkívül izomgörcsök is fellépnek.
A betegség fennállása esetén elsősorban antibiotikus kezeléstől várható eredmény. Súlyos esetben kórházi kezelés szükséges.