Kínos, kellemetlen, gyomorforgató: hogyan védekezzünk?
A rossz szájszagról
A kellemetlen szájszag sokak rémálma: akár magunkról, akár másokról van szó, az ilyesmi mindig problémát okoz és ráadásul roppant kínos is. A gond gyökere simán összefügghet az adott napi táplálkozással vagy esetleg a náthával, de néha komolyabb bajok jelzője is lehet. Az alábbi összeállításban áttekintheti a rossz lehelet legfőbb okait és megtudhatja, miként védekezhet ezek ellen.
A rossz lehelet leghétköznapibb oka a táplálkozásban keresendő: amennyiben fokhagymát, hagymát, netán alkoholos italokat, sőt, sok kávét fogyasztunk, mindig hátramarad egy jellegzetes szag, mely érződik a leheleten. Ezen cukormentes mentol-, eukaliptusz- vagy citromízű leheletfrissítőkkel, netán mentolos rágógumival, szájöblítőkkel tudunk segíteni. Kevesen tudják, de a böjtölés következtében is megváltozik az anyagcsere, ezért a lehelet szaga is más lesz. Aki nem eszik, tehát keveset rág, annál a nyáltermelődés is csökken, ami szintén szájszaghoz vezet. A rágás szabályozza a szájüreg egyenletes nyálellátottságát. Az erőteljes rágógumirágás fokozza a nyáltermelődést, és a rágógumi frissítő ízesítőanyaga javítja a lehelet minőségét.
A fentieknél jóval bonyolultabb a helyzet, ha hiányos szájhigiéné miatt rossz a leheletünk. Aki nem mos rendszeresen fogat, annál nemcsak szuvasodás és fogínysorvadás léphet fel, hanem a rossz lehelet veszélye is fennáll, a fogak között, illetve a protézisen megtapadt ételmaradék ugyanis idővel elbomlik és kellemetlen szagot áraszt. A hiányos szájápolás miatt keletkezett gyulladás vagy szuvasodó fog is okozhat rossz leheletet. Így aztán az a legjobb, ha minden étkezés után fogat mosunk, de naponta kétszer minden esetben alapvető szükség van rá, lehetőleg reggel, felkelés után és este, lefekvés előtt. Fogselyemmel a fogak közti, baktériumokat tartalmazó lepedék is eltávolítható. A fogzuhany szintén hatásos módszer az ételmaradék és a lepedék eltávolítására. A szájöblítők használata is erősen javasolt.
A szájkiszáradás is okozhat rossz leheletet, hiszen a baktériumok könnyebben megtelepszenek és elszaporodnak a száraz nyálkahártyán. Anyagcseretermékeik gyulladást okoznak, ami kellemetlen szájszagot eredményez. A száj főként olyankor szárad ki, ha valaki nem tud az orrán át lélegezni, nyitott szájjal alszik vagy dohányzik. A dohányfüst különösen kellemetlenné teszi a leheletet. A bőséges folyadékfogyasztás nedvesen tartja a nyálkahártyát, de a szopogatótabletták vagy a rágógumi is sokat segít a friss lehelet megőrzésében. A kellemetlen tünetet a szervezetben leépülő, elbomló anyagok vagy a gyógyszerszedéssel járó szájkiszáradás is okozhatja. Ha ez a helyzet, említse meg a problémát orvosának, aki lehet, hogy tud ajánlani azonos hatású gyógyszert, mely nem idézi elő ezt a kellemetlen mellékhatást.
Betegség is okozhat rossz leheletet: a nyálkahártya-, a torok- és mandulagyulladás sokszor már a szájból áradó kellemetlen szag alapján is felismerhető. Ezt a kórokozók anyagcseréjének melléktermékei okozzák. Torokgyulladásnál így jó szolgálatot tesznek a szopogatópasztillák, melyek helyileg csökkentik a gyulladást és antibakteriális hatást fejtenek ki. Nyálkahártya- és fogínygyulladás esetén használjunk baktériumellenes gargarizáló oldatot. Huzamosabb időn keresztül fennálló panaszok, levertség vagy láz esetén tanácsos orvoshoz fordulni.
Az emésztőrendszer valamilyen zavara is okozhat rossz leheletet és közvetett módon az enzimhiány is járhat ilyen tünetekkel. Rövid távon itt is megoldást jelentenek a cukorkák, rágók, de tartósabb eredményt hozhat az étrend átállítása. Fogyasszunk több szénhidrátot és kevesebb fehérjét, valamint zsiradékot. Az emésztőrendszer zavaraival és az abban keletkező gyulladásos megbetegedésekkel kapcsolatban azonban az orvos tanácsát kell kikérni.