Az első szex: félelmek, aggályok és fájdalmak
A kellemetlenségek kiküszöbölhetők
Az első alkalom minden ember életében kiemelt jelentőségű és fontosságú, olyan esemény, amit soha nem felejt el. A szüzesség elvesztése fokozott stresszhelyzet, melyhez sok esetben sürgetés is társul, vagyis sokaknak mindegy, hogyan történik meg a nagy dolog, csak minél előbb kerüljön rá sor. Fontos azonban, hogy az első együttlét ne váratlanul, hirtelen valósuljon meg.
Az emberek világszerte átlagosan 17,7 évesen szerzik meg első szexuális tapasztalatukat. A felmérések szerint a nők korábban kezdik az aktív szexuális életet, mint a férfiak, 17,5 évesen, szemben a férfiak 17, 8 évével. A mai fiatalok korábban kezdik a szexuális élet gyakorlását a régebbi generációk fiataljaihoz képest: míg a 45 évesnél idősebbek 18,2 éves, a 21-24 évesek pedig 17,5 éves korukban, addig a 16 és 20 év közöttiek már 16,5 éves korukban veszítik el szüzességüket. Tízből három ember (29 százalék) állítja, hogy nem volt még 16 éves, mikor elveszítette a szüzességét. Az izlandiak mindenki másnál előbb kezdik a szex gyakorlását (15,7 évesen), őket követik a németek (16,2 év) és az osztrákok (16,3 év).
Nem kell elsietni
Az első alkalom minden ember életében kiemelt jelentőségű és fontosságú, olyan esemény, amit soha nem felejt el. A szüzesség elvesztése fokozott stresszhelyzet, melyhez sok esetben sürgetés is társul, vagyis sokaknak mindegy, hogyan történik meg a nagy dolog, csak minél előbb kerüljön rá sor. Fontos azonban, hogy az első együttlét ne váratlanul, hirtelen valósuljon meg. Általában sokat segít, ha a fiatalok előtte közös petting során többször levetkőznek egymás előtt, és felfedezik egymás erogén zónáit, valamint kitapasztalják, hogy mi jó a másiknak. Ez csökkenti az első aktus körüli feszültségek egy részét. Nagyon fontos, hogy erre megfelelő nyugodt körülmények között és lehetőleg szerelemből, kölcsönös kívánalomból kerüljön sor.
A fiatalokban persze gyakoriak a félelmek az első alkalomtól, és a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a nők körében. A fiúk körében főleg két esetben jelentkezhet szorongás: az egyik, amikor attól tartanak, hogy hímvesszőjük nem megfelelő méretű, vagy a maszturbálási idejük túl rövid vagy éppen túl hosszú. A másik, amikor nem teljesen érzik otthon magukat a női anatómia terén még a szexualitással foglalkozó könyvek aprólékos áttanulmányozása ellenére sem.
Miért fáj?
A szűzhártya (hymen) egy kis rugalmas hártya, mely részben zárja a hüvely nyílását és általában gyűrű alakú, közepén pedig egy kis nyílás helyezkedik el. A hímvessző behatolásakor ez a hártya egy vagy több helyen megrepedhet, ami egy kis vérzéssel (deflorációs vérzés) jár. A szűzhártya átszakadását – ha nem teljesen érzéketlen – csak enyhe fájdalom kíséri, a fiatal lányoknak a hímvessző erőltetett bevezetése okoz fájdalmat. Ha a partner gyengéd és az előjáték elég hosszan tartó, ebből adódóan pedig a hüvelynyílás megfelelően nedves, a hímvessző bevezetése gyakorlatilag fájdalommentesen történhet meg. Magyarán szólva minél nagyobb gyengédséggel és türelemmel közeledik női partneréhez a férfi, annál kellemesebb lesz első közösülésük. A rutintalansággal persze ügyetlenség is járhat, de ez kis odafigyeléssel és idővel kiküszöbölhető.
Fájdalom ugyanakkor nemcsak a partnerek tapasztalatlansága és tudatlansága miatt léphet fel, hanem szűzhártya-rendellenességek okán is. A szűzhártya ugyanis lehet rostos (fibrózus) szerkezetű is egy szűk nyílással, ami miatt minden egyes alkalommal a behatolási kísérlet kínzó fájdalmat okoz, és egy hídszerű szövet is lezárhatja a hüvelynyílást. Ezek az elváltozások egy apróbb nőgyógyászati beavatkozás révén könnyedén megszüntethetőek. A fájdalom a hüvely ferde helyzetéből is fakadhat, ez ugyanis nehézzé teszi a behatolást. Kevésbé ismert tény, hogy a fiatal lányok akár több aktus után is szüzek maradhatnak, néha ugyanis a szűzhártya annyira rugalmas, hogy a hímvessző bevezetése ellenére sem szakad át. A deflorációs vérzés tehát egyáltalán nem törvényszerű.