Rondák és fájnak - mi okozza őket?
A visszerekről
Az alsó végtag vénáinak kitágulása, azaz a visszérbetegség sokunkat érintő probléma. Hazánk felnőtt lakosságának 20-30 százaléka szenved ebben a betegségben. A visszerek kialakulásának összetett oka van. A legfontosabb a hajlam, az öröklött tényező. A fiatalkori megjelenés esetében szinte mindig megtalálható ez a betegség a szülőknél vagy nagyszülőknél is. Ha a hajlam egyéb kiváltó tényezőkkel is párosul, a betegség valószínűsége tovább nő.
A visszeresség alapvető oka az ember két lábra állásával kezdődött. A fejlődésünk ezen momentuma nagy terhet rótt a vénás keringésre, hiszen egyből megduplázódott az a távolság, amit a vérnek a lábujjaktól a szív felé haladva, a gravitáció ellenében kell megtennie. A megnövekedett nyomást szervezetünk részben úgy próbálta leküzdeni, hogy a vénafalon belül billentyűket hozott létre, melyek a véroszlopot kisebb szakaszokra osztva csökkentik a túlnyomást.
A visszerek kialakulásának összetett oka van. A legfontosabb a hajlam, az öröklött tényező. A fiatalkori megjelenés esetében szinte mindig megtalálható ez a betegség a szülőknél vagy nagyszülőknél is. Ha a hajlam egyéb kiváltó tényezőkkel is párosul, a betegség valószínűsége tovább nő. Ilyen kiváltó tényező a hormonális háttér, például a fogamzásgátló tabletták szedése. Nőknél sokkal gyakoribb a visszeresség mint férfiaknál, sőt, a hajszálér-tágulatok szinte kizárólag csak nőknél fordulnak elő. A mozgásszegény életmód, a folyamatos álló és ülő munka is hajlamosít a visszerek kialakulására, akárcsak a túlsúly. Ugyanígy visszerek jelenhetnek meg más betegségek kísérő tüneteiként is, ezért mindenképpen indokolt orvoshoz fordulni még panaszmentes esetekben is.
Fajta szerint alapvetően három nagy visszércsoportot különböztetünk meg. Az első a klasszikus visszértágulat, ami a lábszár, néha a térd és comb belső részén jelenik meg ceruzavastag, kidudorodó, kacskaringós értágulat formájában. Ritkább esetekben a vádlin is kialakulhat. A vénákon belül elhelyezkedő, nyomáscsökkentő billentjük rossz záródása, illetve elégtelensége okozza. Gyakran jár panaszokkal - a láb fáradékonyabb, estére a boka és a lábszár bedagad, enyhe feszítő fájdalom jelentkezik. Szaknyelven ez az úgynevezett "nehézláb" érzés.
A retikuláris vénatágulatok a lábszár és comb külső és hátsó felszínén jelennek meg: ezek a bőrön keresztül áttűnő 2-4 mm vastag kékes színű értágulatok. Általában nem emelkednek ki a bőr felszínéből és ritkán okoznak panaszt. Főleg kozmetikailag zavaró tényként vannak jelen.
A seprűvénák (hajszálér-tágulatok) 1 milliméternél vékonyabb, piros, szerteágazó kis értágulatok. A láb bármelyik részén megjelenhetnek. Csak kozmetikai zavart okoz, nem tekinthető betegségnek. Ez a három visszértípus külön-külön vagy együttesen is megjelenhet. Mindegyiknek megvan a maga speciális kezelése, legyen az panaszokat okozó visszérbetegség vagy kozmetikailag zavaró seprűvéna tágulat. A korábbi operatív irányzatot ma már a kombinált kezelés elve váltotta fel, ahol a műtét, injekciózás és lézeres kezelés egymást egészíti ki.