VitalTippek

Hamarosan elérkezik húsvét ünnepe, melyhez szerencsére még sok hagyományos népi szokás kapcsolódik. A kislányok hímes tojásfestéssel készülnek, melynek technikáját játszóházakban, segítő népművészektől sajátíthatják el. Segítségre lehet egy-egy ügyeskezű, hagyományörző anyuka, nagymama, vagy nagynéni is, de megtanulhatják a fogásokat könyvekből is. Az üzletekben nagy a kínálat különböző tojásfestékekből, melyek ugyan egészségre ártalmatlanok, de vegyi anyagokból készülnek. Mi olyan festési módszereket ajánlunk, melyekkel teljesen természetes-, elsősorban növényi alapanyagokat alkalmazunk a húsvéti tojások színesítésére.

A festőléhez célszerű már a tél folyamán elkezdeni gyűjtögetni a növényeket.
A kiválasztott tojás héja vastag és sima legyen, a főzését mindig hideg vízben kell kezdeni. Általában a főzésre elég tíz-tizenöt perc, de ha a tojást a belsejével együtt akarja megőrizni, akkor azt érdemes hatvan percig rotyogtatni. A forró vízből kivéve azonnal le kell hűteni, nemcsak azért, mert így könnyebben lehámozható a héja, hanem azért is, mert tovább eltartható.
Forrázzuk le a növényeket, majd forraljuk 20-30 percen keresztül, a szín rögzítéséhez adjunk hozzájuk egy-egy evőkanál ecetet. Töltsük ki a színező leveket egy-egy befőttesüvegbe, ezekben áztassuk a tojásokat 10-20 percen keresztül, a kívánt szín eléréséig. A fehér héjúakon szebben mutatnak az élénk színek, de a barna héjúakon is érdekes, különleges színhatás érhető el.
Különböző színek eléréséhez más-más növényi főzetet alkalmazzunk, ehhez ad segítséget a következő gyűjtemény.

zöld

A kertben már találhatunk zsenge csalánlevelet, spenótot, ennek főzetével zöldre festhetjük a tojásokat. Fekete bodza zöld bogyóiból is szép zöld színt nyerhetünk, de használhatunk nyírfalevelet és rügyeket a zöldre színezéshez.

lilásbordó

A cékla levével lilásbordóra festhetünk, ehhez a céklát reszeljük le főzés előtt.

narancssárga

A kutyatej gyökerével narancssárgára színezhetünk.

sötétlila

Ha a nyár folyamán előre gondolunk a tojásfestésre, gyűjthetünk sötétlilára festő bodzabogyót.

sárga

Sárgára festhetünk a gilisztaűző varádics szárított virágával, sárgás színt ad még az eperfalevél, a körömvirág szirma, sárga színt kapunk vadalmafa vagy kerti almafa fiatal ágából és rügyéből is. Ehhez kell egy kis timsó is.
A kamilla is zöldessárga színre fest.

fekete

Fekete lesz a végeredmény, ha dióburkot, diólevelet használunk (de ezek mérgezőek; csak kifújt tojáshoz alkalmazzuk).

vörös

Vörös színt ad a nyírfalomb, az almakéreg és a szurokfű együtt főzve.
A vöröshagyma héjával barnáspiros tojásokat készíthetünk. Timsó hozzáadásával gyönyörű napsárga színt kapunk.

piros

Festőmályva virágok szárított szirmait a Herbária boltjaiban megvásárolhatjuk. A főzött lé piros lesz.

sötétbarna

A lilahagyma héja sötétbarnára fest, de a fekete teában áztatott tojás is barna színű lesz.

kék

Csillagvirág és timsó keverékében, vagy áfonyalében áztassuk a főtt tojásokat.

bíborszín

Áfonyalében hosszabb ideig ázó tojás, lehetőleg fehérhéjú lesz gyönyörű bíbor színű.

Az úgynevezett írottmintás tojások motívumainak megrajzolásával is megpróbálkozhatunk. Nem szükséges hozzá más, mint egy kevés méhviasz, egy íróka, egy gyertya, amelynek lángjánál majd a festés után leolvasztjuk a viaszt, és némi kézügyesség.

húsvéti tojás, hímes tojás, írott tojás, piros tojás

A húsvéti tojás a húsvéttal mint egyházi ünneppel szoros kapcsolatban van, az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. A tojás díszítését és kultikus felhasználását azonban nem a kereszténység kezdeményezte; az egyház egy korábbi gyakorlat kereszténnyé tételére törekedett. A díszített húsvéti tojás elsősorban Európa keleti felén terjedt el, Közép- és Ny-Európában kisebb, körülhatárolt területeken van gyakorlatban, ahol a húsvéti tojást általában egyszínűre festik.

Hazánk nagy részén ismert a húsvéti tojás hímzése; legkevésbé az Alföldön. Mo.-on és a tőle K-i, É-i és D-i irányban fekvő országokban a batikolás a húsvéti tojás díszítésének jellemző módja. Pálcára erősített fémcsövecskét, tollcsévét mártogatnak forró méhviaszba, ezzel írják rá a mintát a nyers vagy főtt tojás felületére, majd festéklében áztatják vagy főzik. Több szín alkalmazása esetén a világos színűnek szánt részeket is viasszal fedik, majd a felület többi részéről vagy lemossák e színt (ecetes oldattal), vagy tovább festik sötétebb színű festéklében. A kemény viasz lekaparása után a színtelenül maradt díszítmény kirajzolódik. Az e technikához tartozó díszítménykincs egy része igen egyszerű, a felület rendszeres felosztásán és néhány elemi díszítőelem variálásán alapul, más részét reneszánsz eredetű hímzés- és kerámia-ornamentikából vették át. A karcolással való díszítés kevéssé lokalizálható, körülhatárolt mintakincshez sem köthető, megtalálható a geometrikus díszítés mellett virágornamentika, életkép és naturalisztikus felfogású emberábrázolás.

Hazánktól Ny-ra alakult ki az a szokás, hogy az egyszínűre festett tojásra savval írtak a barokk és az azt követő stílusoknak megfelelő virágbokrokat, -indákat, -koszorúkat és hosszabb szövegeket. Mo.-on e díszítésmódot a Ny-i határszél mentén, valamint németlakta vidékeken s azok környékén ismerik. Kevésbé jelentős díszítési módok: a levélrátétes, amely a batik primitívebb megoldásának fogható fel (a tojásra érdekes rajzolatú levelet rögzítenek festéskor, helye világos marad); paraszti viszonylatban kevéssé terjedtek el a textilrátétes, ragasztott bevonatú, ecsetes festésű, politúros-lakkos, matricás (lehúzóképes), sodronybevonatos megoldások. Kiemelkedő a kovácsoltvas vagy más, lágyabb fémdíszekkel ellátott patkolt tojás amely a húsvéti hajnalfát díszítette, de rontáselhárító feladatot is betölthetett. Tojásfestésre az anilinfestékek elterjedéséig növényi festékeket használtak, berzsenyből állították elő a nálunk legkedveltebb piros színt, más színeket a környezetben gyűjtött növényi részek főzetéből, forrázatából. Napjainkban is legáltalánosabb a vöröshagymahéj-főzet. Húsvéti tojás díszítésével elsősorban nők foglalkoznak, akik gyakran a művelet helyi specialistái. A férfiak karcolást és főleg patkolást végeznek.

A húsvéti tojás húsvéti ajándék, amely bármely családi, lokális, jogi kapcsolat alapján adható. Keresztszülők keresztgyermekeknek és leányok az őket húsvéthétfőn meglocsoló fiatalembereknek adják. Az utóbbi célra városban, újabban falun is gyári készítésű csokoládé, műanyag stb. húsvéti tojások is használatosak. Ezek előzményei a korábbi századokban főleg a magasabb társadalmi osztályok számára készített húsvéti tojás-imitációk (a parasztságnál fából). Az utóbbi időben Európa-szerte érvényesülő tendencia a húsvéti tojás-ajándékozás gyermekszokássá válása. – A húsvéti tojás fogyasztásához a parasztságnál hiedelmek fűződnek, jótékony hatást tulajdonítanak neki, a héját mágikus tárgyként is használják. A húsvéti tojás napjainkig való fennmaradásához nem kis mértékben hozzájárulhatott egyházi szentelmény volta, ami társadalmi presztizsét is biztosította.

Irod. (Magyar néprajzi lexikon)