El is vetélhetünk a túlzott kávéfogyasztástól
Rohanó mindennapjaink elképzelhetetlenek kávé, tea vagy kóla nélkül, de azon túlmenően, hogy ezek élénkítő hatását a koffein okozza, valójában keveset tudunk hatásmechanizmusukról. Összeállításunkból megtudhatja, milyen hatással van szervezetére a reggel sebtében bedobott fekete, az ebéd mellé elszopogatott félliteres kóla és az este, lefekvés után az ágyban elkortyolgatott tea.
A kávé volt az első élvezeti cikk, mely gondot okozott az újkori Európában. A porosz és szász királyi udvar kávékedvelői voltak a mai drogfüggők elődei: a 18. század egybehangzó tudományos véleménye szerint a kávé a teljes lelki ziláltság okozója, maga „a legmélyebb melankólia”. Még a 20. század kezdetén is az volt az általános álláspont, hogy a kávéfogyasztásban jelentős veszély rejlik, és általános gyengeségérzethez vezethet.
A legális kábítószer
A kávé azon aromaanyagok révén vált élvezeti szerré, melyek a babkávé pörkölésekor keletkeznek. A pörkölt kávé többek között 1-1,5 százalék koffeint és 5-7 százalék klorogénsavat tartalmaz. Izgató hatásáért a koffeintartalom a felelős, a pörkölés során keletkezett több mint 700 féle aromaanyag és a klorogénsavak csak részben. Nemcsak a kávé tartalmaz ugyanakkor koffeint, hiszen a tea, a kakaó és a kóla élénkítő mechanizmusát is ez az anyag okozza. A pörkölési termékek hiánya miatt azonban a teát jobban tűri a gyomor, a cserzőanyagok révén pedig a koffein felszívódása lassabb, ezért az élénkítő hatás nem alakul ki olyan gyorsan – ellenben tovább tart.
Egy csésze babkávé az elkészítéstől függően körülbelül 50-150, egy csésze tea 50-100, egy csésze kakaó 50, egy kis üveg kóla pedig 20-30 milligramm koffeint tartalmaz.
Csak mértékkel!
A koffein először a nagyagyban fejti ki a hatását: 1-2 csésze kávé, 2-4 csésze tea vagy 1-1,5 liter kóla fokozza és erősíti az asszociációs készséget, gyorsítja a reakciókat. Az élénkítő hatás intenzitása és időtartama ugyanakkor a fogyasztó pillanatnyi állapotától is függ: ha a szokásosnál fáradtabbak, álmosabbak és gyengébbek vagyunk, nagyobb koffeinadagok esetén a kezdeti pozitív hatások negatívba csaphatnak át. Nő az ingerlékenység, csökken a koncentrációs készség, bizonytalanabbá válik a mozgás. A hosszan tartó, mértéktelen kávéfogyasztás emellett függőség kialakulásához vezethet; a szokásos adag kimaradásával enyhe elvonási tünetként fejfájás, álmosság léphet fel.
Nem köztudott, de a koffein is túladagolható. 0,5 grammnyi koffeinfogyasztás (ez 4-5 csésze kávénak felel meg) felett mérgezési tünetek jelentkezhetnek: izgatottság, nyugtalanság, gyorsabb pulzus, szívdobogásérzés, a normális ritmuson kívüli idő előtti szívösszehúzódás (extrasystolia). 1 gramm koffein felett (10 csésze vagy több erős kávé) izomrángások, görcsök lépnek fel, amiket szédülés, fejfájás kísér, de rosszullét és ájulás is bekövetkezhet. A halálos adag 10 gramm.
Tudta-e?
- A növényi olajok révén a kávénak hashajtó hatása van. Ezzel ellentétben a tea szorulást okoz a benne lévő cserzőanyagok által.
- A pörkölés során keletkezett anyagok izgatóan hatnak a gyomorra és a savtermelésre, és kedvezőtlenül befolyásolják az epe működését. Ezzel szemben a tea epekőgörcs esetén is fogyasztható.
- A koffeinre elsősorban a gyerekek érzékenyek, de tanácsos, ha a terhesség alatt is csak óvatosan fogyasztunk kávét, teát, hiszen a magzat érzékenyebben reagál ezek hatóanyagára, mint az anya. Napi több mint 600 milligramm kávé elfogyasztása növeli a spontán vetélés és a koraszülés kockázatát.
- A kólák tulajdonképpen cukros vizek; egy liter hozzávetőleg 110 gramm cukrot tartalmaz. A kóla nem direkt egészségkárosító – noha gyakran rásütik – , de ugyanakkor nem is tartozéka a kiegyensúlyozott táplálkozásnak.
- Az élénkítő hatás miatt talán nem is kell külön hangsúlyozni, hogy aki nehezen alszik el, az késő délután vagy este már lehetőleg ne fogyasszon koffeintartalmú italokat. Teát különösen ne, hiszen ennek hatása tart a legtovább.