A rossz táplálkozás is csontritkuláshoz vezethet
Az orvosi irodalom a csontállomány csökkenését fajtájától, megjelenési formájától függően csontritkulásnak (osteoporosis) vagy csontlágyulásnak (osteomalacia) nevezi. A csontban mindkét esetben csökken a keménységet, szilárdságot biztosító, főleg kalciumfoszfátot tartalmazó ásványi só.
A csontlágyulás leggyakrabban a kalcium csontba való beépüléséhez szükséges D-vitamin hiánya miatt alakul ki. A vitaminhiány korábban a rossz táplálkozás és a kevés napsugárzás következtében alakult ki. Ma a D-vitamin már mesterségesen is pótolható. A veseelégtelenség és bizonyos bélbetegségek is okozhatnak D-vitamin hiányt.
A csontritkulás oka nem egyértelműen tisztázott. A nőknél rendszerint a menopauza, az utolsó menstruáció után jelentkezik, kialakulásában ezért feltehetően hormonális tényezők is szerepet játszanak. A csontritkulás további kiváltó oka lehet a csontvelőgyulladás, a csonttuberkulózis és az ízületi gyulladás. Csontritkuláshoz vezethet a csontok csökkent igénybevétele – például a végtag bénulása vagy elmerevedése – is.
A csontritkulást rendszerint véletlenül fedezik fel, valamilyen röntgenvizsgálat során, általában éppen az osteoporosis talaján kialakult csonttörés kapcsán, de kezdeti stádiumában még röntgenfelvétellel sem diagnosztizálható. Az idők folyamán a csont állománya fokozatosan fogy, elvékonyodik, törékennyé válik. Az idősek gyakori combnyaktörésében gyakran az előrehaladott osteoporosis is szerepet játszik. Csontlágyulás esetén a hiányos ásványtartalmú csont fokozatosan felpuhul, ezért meghajlik.
A csontlágyulás D-vitamin bevitelével kezelhető. A kezelés, a túladagolás elkerülése érdekében, orvosi felügyelet mellett folytatandó. A D-vitaminkezelés a csontritkulásos elváltozások esetén is jó hatású lehet. A gyógyszer formájában lazacból előállított Calcitonin hormonkezelés bizonyos esetekben hatásos, más esetekben hatástalan. A menopauza után a nőknél a veszélyeztetettség miatt ösztrogénterápia javasolt.
A magas vitamin- és ásványi anyag-tartalmú táplálkozás elősegíti a csontlágyulás és a csontritkulás megelőzését és kezelését. Hasonlóan fontos a megfelelő testmozgás, a csontok rendszeres terhelése.